(Brüsszel, 2026. február 4.) – Az Európai Unió intézményei és tagállamai nem kezelik kellő súllyal az emberi jogokat, ami aláássa a jogállamiságot, beszűkíti a demokratikus teret, és gyengíti a jogok védelmét mind az Unión belül, mind azon kívül – áll a Human Rights Watch ma közzétett 2026-os Világjelentésében.
A migráció elrettentésére helyezett hangsúly, az anti-gender, migrációellenes és antidemokratikus narratívák egyre inkább elfogadottá válása, a jogállamiság következetlen érvényesítése, a civil társadalom mozgásterének szűkülése, valamint a külpolitikában tapasztalható kettős mércék mind hozzájárultak az európai blokk alapvető értékeinek aláásásához.
„A migrációtól a jogállamiságon át a külpolitikáig az EU úgy hanyagolja el az emberi jogokat és az elszámoltathatóságot, ami árt a demokráciának és kiszolgáltatottá teszi az embereket a visszaélésekkel szemben” – mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch megbízott Európa és Közép-Ázsia igazgatója. „Egy instabil világban és az Európát érő fenyegetések közepette létfontosságú, hogy az EU következetesen kiálljon az alapvető emberi jogi értékek mellett.”
A már 36. kiadását megélő, 529 oldalas világjelentésében a Human Rights Watch több mint 100 ország emberi jogi gyakorlatát tekintette át. A bevezetőben Philippe Bolopion ügyvezető igazgató azt írja, hogy a világon végigsöprő tekintélyelvű hullám megtörése egy egész nemzedék kihívása. Mivel a Trump-kormányzat és más globális hatalmak példátlan mértékben fenyegetik az emberi jogi rendszert, Bolopion arra szólítja fel a jogtisztelő demokráciákat és a civil társadalmat, hogy építsenek ki stratégiai szövetséget az alapvető szabadságjogok védelmében.
- Az Európai Bizottság olyan Visszatérési Rendeletet javasolt, mely kiterjesztené a menedékkérők és migránsok őrizetbe vételének alkalmazását, megszüntetné a nem biztonságos kitoloncolásokkal szembeni garanciákat, és megnyitná az utat az EU-n kívüli országokban létrehozandó úgynevezett „visszatérési központok” előtt. Több tagállam korlátozta vagy felfüggesztette a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést anélkül, hogy az uniós intézmények érdemi választ adtak volna, miközben az Európai Bizottság afelé mozdult el, hogy megkönnyítse a tagállamok számára a menedékkérelmek gyors, érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
- A tagállamok továbbra is visszaléptek a jogállamisággal kapcsolatos kötelezettségvállalásaiktól. A magyar kormány által elkövetett, régóta fennálló jogállamisági jogsértések ellenére az EU Tanácsa nem tett határozott lépéseket Magyarország elszámoltatására. Magyarország 2025 folyamán kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) és vendégül látta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt – akit az ICC elfogatóparanccsal körözött –, anélkül hogy letartóztatta volna a Gázában elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
- A szélsőjobboldali pártok növekvő befolyása, valamint az általuk képviselt jogellenes politikák átvétele a fősodorba tartozó pártok részéről felerősítette a marginalizált közösségekkel szembeni diszkriminációt, beleértve a migránsokat, a muszlimokat, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) embereket. Az Európai Bizottság ugyanakkor elfogadta, illetve megújította azokat a stratégiákat, amelyek a diszkriminációnak kitett csoportok – többek között a nők, az LMBT emberek és a rasszizált közösségek – védelmét szolgálják. Ugyanakkor olyan kezdeményezések, mint a Horizontális Egyenlő Bánásmódról szóló irányelv, mely a vallás, a fogyatékosság, az életkor és a szexuális irányultság alapján történő diszkrimináció elleni védelem jelentős joghézagait hivatott felszámolni, továbbra is elakadtak.
- Bár történtek bizonyos előrelépések a gazdasági, szociális és kulturális jogok védelmének erősítése terén, ezek végrehajtása a tagállamokban továbbra is akadozik. Ennek következtében 2024-ben 93,3 millió ember – a lakosság 21 százaléka – volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, melyben a munkanélküliség meghatározó szerepet játszott.
- Az Európai Unió további szankciókat fogadott el Oroszországgal és orosz tisztségviselőkkel szemben az Ukrajna elleni teljes körű invázió során elkövetett emberi jogi jogsértések és bűncselekmények miatt. Az uniós államok megerősítették elkötelezettségüket az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek elszámoltatása mellett, ugyanakkor – a korábbi évekkel ellentétben – az Európai Tanács nem fejezte ki támogatását a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnával kapcsolatos eljárásai iránt. Az izraeli hadsereg Palesztinában elkövetett atrocitásaira adott uniós válasz továbbra is a legmegosztóbb kérdés maradt a tagállami kormányok körében, és az Izrael jogsértéseivel szembeni fellépéssel kapcsolatos vonakodás az októberi tűzszünet bejelentését követően tovább erősödött.
- Az EU a biztonság, a kereskedelem és a migráció kezelése terén való együttműködést helyezte előtérbe Törökország, Tunézia, Egyiptom, az Öböl-államok, Kína és India elnyomó vezetőivel, akár gyakran az emberi jogok érvényesítésének rovására is ezekben az országokban.
Az uniós szintű fejleményeket bemutató fejezet mellett a 2026-os Világjelentés önálló országfejezeteket tartalmaz Franciaországról, Németországról, Görögországról, Magyarországról, Olaszországról, Lengyelországról és Spanyolországról.
„Az Európai Unió képes és köteles is pozitív erőt képviselni a világban és az Unión belül élő emberek számára” – mondta Ward. „Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az uniós intézmények és a tagállami kormányok komolyan veszik az emberi jogok védelmére és előmozdítására vonatkozó szerződéses kötelezettségeiket, és azokat következetesen alkalmazzák.”
